Megállt a pénzpiaci alapokból való őrült pénzkimenekítés, miután bő két év alatt gyakorlatilag feleződött a bankbetétek közeli riválisaként nyilvántartott eszközkategória kezelt vagyona. A trendfordulót a hozamok aligha indokolják: a forintos, lakossági pénzpiaci alapok szinte mind negatív hozammal zárták a tavalyi évet és idén sem látszik kiút ebből a gödörből.
Az ír és a luxemburgi hatóságok döntése értelmében az állandó nettó eszközértékű pénzpiaci alapok a jövőben nem alkalmazhatják az egyik kedvenc játékszerüket az eszközérték fenntartására. A lépést várhatóan több tagország is átveszi majd - írja a Financial Times.
Hétvégén lépett hatályba a pénzpiaci alapokat szabályozó rendelet az EU-ban, aminek célja, hogy növeljék az érintett alapok ellenálló képességét és csökkentsék a pénzügyi piacokra gyakorolt kockázatokat. A most életbe lépő szabályok egyelőre csak az újonnan indított pénzpiaci alapokra érvényesek, a már meglévő alapoknak jövő januártól kell ezeknek megfelelniük. Utánajártunk, mekkora piacot érint az új szabályozás, Európában mely országok érzik majd meg ezt leginkább és melyek azok a hazai alapkezelők, amelyek jelentősebb vagyont kezelnek pénzpiaci alapokban.
Egy év alatt több mint 300 milliárd forintot vesztettek a pénzpiaci alapok, így ma már csupán 665,7 milliárd forintot kezelnek. Ha ez így megy tovább, az egykor még legnagyobb kategóriának számító pénzpiaci alapokban 2 év múlva gyakorlatilag egy forint sem marad. A pár éve még 5-6%-os éves hozamot is felmutatni tudó alapok befektetői örülhetnek, ha tavaly nem mínuszban zárták az évet, nagyon kevés olyan pénzpiaci alap volt ugyanis a piacon, amely pozitív hozamot tudott volna felmutatni. Egyelőre nem látszik, hogy érdemben javulna a helyzet: a globális hozamkörnyezet továbbra is nagyon alacsony, a nyáron életbe lépő EU-s pénzpiaci rendelet pedig még szigorúbb szabályokat hoz a már most is nyűglődő alapok számára.
Amellett, hogy szeptemberben ismét átlépte a 6000 milliárd forintos határt a magyar befektetési alapokban kezelt vagyon, az ingatlanalapok és a vegyes alapok is csak egy ugrásra vannak attól, hogy a kötvény- és az abszolút hozamú alapok után belépjenek az 1000 milliárdos klubba.
Fejvesztve menekülnek a befektetők a pénzpiaci és likviditási alapokból: a kezelt vagyonuk három év alatt a felére csökkent. A tendencia érthető, hiszen az alacsony hozamkörnyezetben már szinte alig van egy-két forintos pénzpiaci alap, amely képes pozitív hozamot elérni. Devizás alapokra viszont még mindig megérheti spekulálni, ebben az esetben viszont számolnunk kell a devizaárfolyam-mozgásokból következő nagyobb volatilitással is.
Most először haladta meg a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon a 6000 milliárd forintot, ehhez a kedvező értékesítési számok mellett a befektetések összességében jó teljesítménye is hozzájárult. Májusban az ingatlanalapok mellett az abszolút hozamú és a vegyes alapok meneteltek nagyot, miközben a pénzpiaci alapokat a sorozatos vagyonvesztés miatt a vegyes alapok is megelőzték a kezelt vagyonban.
Ahogyan azt vártuk, a pénzpiaci alapok szenvedése áprilisban sem csökkent, sőt, most az ingatlanalapok előzték meg őket a kezelt vagyonban. Ha az ingatlanalapok így folytatják, pár hónapon belül a legnagyobb vagyont kezelő kategóriává válhatnak a piacon. Áprilisban a teljes szektor is jól teljesített, az értékesítési számok és a befektetéseken elért hozamok is segítettek abban, hogy a piac megközelítse a 6 ezer milliárd forintos vagyonállományt.
Nagy horderejű és jelentős szigorításokat magába foglaló rendeleten dolgoznak az Európai Unióban, amely, ha életbe lép, gyakorlatilag kivégzi a már eddig is "veszélyeztetett fajnak" titulálható hazai pénzpiaci alapokat. Annak jártunk utána, hogy a rendeletnek milyen piaci hatásai lehetnek és hogyan vélekednek a hazai alapkezelők a pénzpiaci alapokat valószínűleg ellehetetlenítő döntésről.
A vállalati kötvényekbe fektető pénzpiaci (prime) alapokban kezelt vagyon a keddel végződő egy hétben további közel 58 milliárd dollárral csökkent, a piac már nagyban készülődik az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) pénteken életbe lépő szabályaira - írja a Reuters.
Akár 300 milliárd dollár is távozhat az amerikai pénzpiaci alapokból a napokban, október közepén ugyanis életbe lép az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) új szabálya, amelynek értelmében a korábbi egy dolláros eszközérték-fixálások megszűnnek. A szakértők szerint a tőkekiáramlás főként az éven belül lejáró vállalati kötvényekbe fektető alapokat érinti majd, 2015 eleje óta már közel felével, 700 milliárd dollárral csökkent az ezekben az alapokban kezelt vagyon - írja a Bloomberg.
Az EPFR adatai szerint a befektetők ismét az alacsonyabb kockázatú pénzpiaci alapok felé fordulnak, a font devizanemű brit pénzpiaci alapokba tavaly október óta több mint 30 milliárd dollárnyi tőke áramlott be, a tendencia pedig még inkább felerősödött a Brexitről szóló népszavazás óta - írja a Financial Times.
Az emberek befektetési döntéseit két érzelem vezérli: a félelem és a mohóság. Várhatóan nem lesz új slágertermék a befektetési alapok között, viszont a következő 1-2 év a pénzpiaci alapokban lévő pénzek helykereséséről fog szólni. A pénzpiaci alapok hozamának nem kell felvenniük a harcot a rövid állampapírokéval, és a szolgáltatóknál már kényszerként jelentkezik a díjcsökkentés - többek között ezekről a témákról beszélgettünk Konkoly Miklóssal, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatójával.
Ha kamatemelés mellett dönt a Fed, az amerikai pénzpiaci alapok is nehéz döntés elé kerülnek: vagy megtartják maguknak a keletkező kamattöbbletet, vagy szétosztják ezt a hozaméhes befektetők között. A 2009 óta tartó folyamatos költségcsökkentés miatt az alapkezelők körülbelül 30 milliárd dollárnyi bevételtől estek már el - írja a Wall Street Journal.
Többfrontos harcot vívnak a pénzpiaci alapok: a teljesítmény visszaesése mellett még a folyamatosan kiáramló vagyon miatt is aggódhatnak az alapok kezelői . A vagyon tavaly óta folyamatosan csökken, csak idén az első félévben 107 milliárdnyi tőke áramlott ki, főként a likvidebb alapokból. 2014-ben a legjobb alapok éves hozama még 2% felett alakult, ehhez képest idén ugyanez a szám 1,9%-ra csökkent. Ha folytatódik a hozamok esése, lassan azon is érdemes elgondolkodni, nem éri-e meg jobban bankbetétben tartani a pénzünket.
Megnehezítette az állam a pénzpiaci alapok dolgát, miután ettől a héttől kezdve számos rövid lejáratú lakossági állampapír kamatát megemelték. A tartósan alacsony hozamkörnyezetben a pénzpiaci alapoknak amúgy sem könnyű jó teljesítményt felmutatniuk, ezt bizonyítja, hogy tavaly a legjobb lakossági pénzpiaci alap is "csak" 2,2%-os éves hozamot ért el. Cserébe viszont a pénzpiaci alapok bármikor visszaválthatóak, és szektorszinten is megindult már az alacsonyabb költségekre való törekvés. De vajon képesek lesznek-e ezek az alapok felülmúlni új versenytársaikat idén?
A cél az értékes szilícium kinyerése.
A kérdést a Lengyel-Magyar Gazdasági Kamarával együttműködésben készült cikkünkben vizsgáltuk meg.
Kiugróak a tavaly decemberi értékek.
Percről percre tudósítunk.
A kiemelt beruházások ellen indulna népszavazás idehaza, de ezt a tárca nem szeretné.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.